2009. március 27., péntek

Olcsó húsnak híg a leve?

Őszintén bevallom, sosem szerettem azt a közmondást, hogy "olcsó húsnak híg a leve". Ennek az az oka, hogy általában akkor kaptam meg valami "kedves" ismerőstől vagy családtagtól, egyszóval egy "jóakaróm"-tól, amikor boldogan elújságoltam, hogy milyen jó akármit vettem milyen kedvezményes áron.

Az ember szívesen gondolja magáról, hogy racionális lény, és a döntéseiben az esze, a logikája vezeti. Ez azonban nem így van. Bizony inkább az érzelmeink szerint döntünk, és erre ma már mérésekkel igazolt tudományos bizonyítékok is vannak. Bizony csak utólag racionalizálunk, megmagyarázzuk magunknak, hogy a színe miatt kiválasztott ruha valójában mennyivel karcsúbbnak mutat minket, vagy hogy a formája miatt kiválasztott autó mellett igazából a kedvező fogyasztása miatt döntöttünk...

Nincs is ezzel semmi baj, amíg a döntésünket nem kérdőjelezik meg mások, esetleg épp a fenti mondást idézve kissé gúnyosan. A vásárlás felett érzett örömünk, a jó döntés okozta sikerélmény bizony gyorsan semmivé foszlik egy ilyen megjegyzés hallatán. Sokunkban felvetődik, hogy talán tényleg azoknak van igaza, akik szerint a jó minőségnek feltétlenül sok pénzbe kell kerülnie. Én nem így gondolom. És Neked mi erről a véleményed?

4 megjegyzés:

  1. Ugyanez a véleményem. Kicsit bővebben az olcsó húnak nem mindig híg a leve. Pláne most, amikor jó márkákat is lehet engedménnyel kapni. Akinek más a véleménye az leginkább azt szeretné, ha rátetoválnák az általa használt termékre, hogy mennyibe került. Illetve, azt szeretné közölni, hogy őneki van annyi pénze, amennyit ezért kellett kiadni. A látszat néha csal, mint tudjuk és a belbecs és a külcsín sem szinoním fogalmak.Nekem például a napokban sikerült az itthonról valamelyik gyerek által tovahurcolt Passuth könyvekből utánpótlás szereznem - antikvár előtti dobozból (100 Ft/db) van aki eddig bele sem nézett ezekbe. Remélem ezután fog. Ha valaki nem ezen a véleményen van külön megköszönném, ha megmagyarázná, hogy ez mitől lenne csökkent minőségű áru.

    VálaszTörlés
  2. Még nagyon régen volt olyan ismerősöm, aki bármit vett, 5szörös árat mondott! Vett egy művőr kabátot 5ezerért piacon, és simán ráhazudta, hogy 25ezer volt.

    Ezzel saját magát akarta fényezni. Sosem értettem a mozgatórugóit, de most már igen :)

    Én szeretem a jóárasított dolgokat, persze azokat sem vásárolom ész nélkül.
    De például egy antikvárium a maga miliőjével, vagy egy turkáló, ahol párszáz forintokért teljesen új ruhákat lehet kapni...

    Amúgy sem az ellenértéke számít valaminek, hanem csakis az, hogy számunkra mennyit ér! Drága dologgal is előfordulhat, hogy kiderül "semmitérő" :)

    VálaszTörlés
  3. Sok esetet említhetnék, amikor attól, hogy valami olcsó, még nagyon jó lehet, bár az emberek sokszor valóban fenntartással kezelik a "túl" olcsó dolgokat. Ha például egy bútor túlságosan le van árazva, akkor mindenkiben felmerül a kérdés, vajon valóban minőségi termékről van-e szó. Sok esetben ez az aggodalom jogos lehet, sajnos. De velem is előfordult már olyan, hogy például cipőt vettem féláron, csak azért, mert már nem volt minden méretben kapható, és még 5 év után is cipő volt. :-)

    Az árazás kérdése azonban sosem egyszerű, mekkora lehet az az ár, amiért a vásárlók már hajlandóak megvenni a terméket, de még nem annyira olcsó, hogy bóvlinak tűnjön... Van egyáltalán ilyen ár? Érdemes ezt keresni?

    Vannak termékek, amik esetében fenntartással kezelem a túl alacsony árakat, viszont az is tény, hogy ha ismert gyártók márkás termékeit vesszük, akkor az ár nagy részét nem is a termékért fizetjük, hanem a névért. Én legalábbis sokszor így érzem, mivel márkajelzés nélkül is lehet sokszor ugyanolyan minőségű termékeket venni.

    VálaszTörlés
  4. Tichy-Rács Éva2009. június 19. 6:39

    Szóval a közmondás azért közmondás, mert évszázados tapasztalat van mögötte. A régebbi világban (az én gyermekkoromban) mindennek az ár volt az ára, annyit ért. Létezett a tisztes haszon fogalma és ha valaki azt nem tartotta be azt kinézték a szakmabeliek, a vevők meg nem mentek hozzá.
    Most olyan lett a világ, hogy az ár és az érték köszönő viszonyban sincs egymással általában. Azonban úgy gondolom ez is le fog tisztulni (bocs, de egy kis válság ennek a folyamatnak jót tesz) és akkor talán "normálisabb" lesz a világ és az ezer éves tapasztalathoz is közelebb fog állni.

    VálaszTörlés